A Korda Könyvkiadó és Nyomda könyveinek archívuma
Aki Istent megismeri, pillanatnyi habozás nélkül belátja, hogy a katolikus Egyház tanításának és gyakorlatának mindenegyes pontja mennyire elfogadható és szép. Bizonyos, hogy Istent senki föl nem foghatja, hiszen nem volna akkor végtelen az Isten, ha teremtményeinek esze teljesen felérhetné. Azonban az emberi lény is eljuthat az Isten helyes fogalmához. Eljuthat, ha szem elől nem téveszti Isten végtelen hatalmát és levonja az ebből folyó következtetéseket. Szent Pálnak a rómaiakhoz írt levele értelmében (1,20) Isten létének ismeretére az ember is eljuthat, mert a teremtésből az emberi ész következtethet a teremtőre. Sőt a pogányoknak is rá kell ébredniük Isten ismeretére és tiszteletére. Amennyiben ezt nem teszik, nincs mentség számukra – bűnösök.
Isten jóságának határa nincsen, így nem lepődünk meg azon, hogy olyan lényeket teremtett, amelyek örökké élnek és amelyekkel az ő saját végtelen boldogságát megosztja. Ha szeretetének határa nincsen, akkor a megtestesülés, a szent Eucharisztia és más isteni dolgok, amelyeket az Egyházra bízott, teljességgel valószínűek. Ha az ő irgalmassága végtelen, akkor mi túlzás lehetne éppen a megváltásról szóló tanításban? Ha szentsége végtelen, akkor utálnia kell a bűnt azokban, akiket képére és hasonlatosságára teremtett.
Ha az Isten megtestesült, egészen természetes az a várakozásunk, hogy az Istenemberben csodálatos tökéletességben ugyanezeket a tulajdonságokat leljük föl és minden keresztény egyaránt hiszi a végtelenül jó, szerető, irgalmas, szent Jézus Krisztust. Krisztus maga, mikor azt követelte, hogy higgyenek benne, életére és cselekedeteire hivatkozott (Jn 5,17.36); és Szent Pál azt mondja róla: „Mert őbenne lakozik az istenségnek egész teljessége valósággal.” (Kol 2,9) Nem lep meg bennünket tehát, amikor a megtestesült Isten kijelentését halljuk: „Az pedig az örök élet, hogy megismerjenek téged, egyedül igaz Istent és akit küldöttél, Jézus Krisztust.” (Jn 17,3)
Az örök életre minden ember vágyva-vágyik, akár tudatára ébred, akár nem. Az örök élet megszerzésére szolgáló eszközöknek pedig elérhetőknek kell lenniök mindazok számára, akiket Isten örök életre hívott.
Ez a könyvecske Istenről, az ő törvényeiről, Jézus Krisztusról, az általa alapított Egyházról, a kegyelem és üdvözülés Isten-rendelte eszközeiről tartalmaz tudnivalókat. Az olvasó bizonyos lehet abban, – valóban azt hisszük, hogy hamarosan meg is győződik róla – hogy ezeket az Istenről és az ő vallásáról szóló fejtegetéseket föltétlen őszinteség jellemzi.
A könyv katekizmus-magyarázatokkal, ún. „oktatásokkal” magyarázza el hitünk legfontosabb hittételeit. Ennek két nagy előnye van. Az egyik az, hogy párbeszédes a formája. Ez igen megélénkíti az anyag előadását és elejét veszi a hosszadalmas tárgyalásnak. A másik előny a nagy közvetlenség és gyakorlatiasság, amely a kérdéseket és feleleteket egyaránt jellemzi.
A könyv oktatásai:
I. rész. Isten Egyháza és ennek tanítása (Krisztus megbízatást ad apostolainak; Krisztus Pétert teszi meg az Egyház fejévé; Jánosi oktatásra jelentkezik a papnál) I. A keresztény hit alapjai II. Az ember bukása és az eredeti bűn III. Isten terve az emberiség megmentésére, ennek bűnbeesése után IV. Krisztus életének főbb mozzanatai V. Krisztus istensége VI. Jánosi helyes fogalmat nyer Isten Egyházáról VII. Krisztus titokzatos teste VIII. A Szentírás és az Egyház IX. Krisztus Egyháza: egy akol és egy pásztor X. Az igaz Egyház csalatkozhatatlan XI. „Csakis a Szentírás?” XII. Ha a katolikus Egyház végérvényesen nem dönthet, akkor egyik sem XIII. Isten odaadó szolgálatának jutalma, a mennyország XIV. A pokol. Nem kellemes, de igen észszerű tanítás XV. A tisztítóhely. Az Egyház legtermészetesebb tanítása II. rész. Istennek és Egyházának parancsolatai XVI. Tiltja-e az első parancsolat a szobrokat és képeket? XVII. Amit az első parancsolat parancsol. Megmagyarázzuk a katolikusok tiszteletét a szentek iránt XVIII. Mit tilt és mit ír elő a második parancsolat? XIX. Oktatás a harmadik parancsolatról XX. A negyedik parancsolat követelményei XXI. Az ötödik parancsolat nemcsak a gyilkosságot tiltja XXII. A hatodik és kilencedik parancsolat a szent tisztaság megsértéséről szól XXIII. A hetedik és tizedik parancsolat a tulajdonjogot védi XXIV. Amit a nyolcadik parancsolat tilt XXV. Hogyan üljük meg a vasár- és ünnepnapokat? XXVI. Jánosi úr oktatást kap a böjt törvényéről XXVII. A vallás anyagi kérdéseiről szóló oktatás XXVIII. Néhány szabály a házasságról – vegyesházasságok III. rész. A kegyelem eszközei, azaz istenadta segítőeszközök a lélek megszentelésére XXIX. A megszentelő kegyelem világos értelme XXX. Jánosi elkészült a keresztség szentségének felvételére XXXI. Krisztus katonája XXXII. Az Oltáriszentség az Egyház legnagyobb kincse XXXIII. Üdvözítőnk szavait csakis betű szerint lehet értelmezni XXXIV. A szentmise az igaz istentisztelet egyedüli módja XXXV. Csodálatos, hogy nem minden katolikus gyakori áldozó XXXVI. A bűnbánat szentségében nem nehéz hinni XXXVII. Szentírási bizonyítékok a bűnbánat szentségére XXXVIII. Oktatás a búcsúról XXXIX. Az utolsó kenet szentsége a halálos betegek számára XL. Az egyházi rend folytatja Krisztus művét a földön XLI. A keresztény házasság szentsége XLII. A szentelmények célja XLIII. Az imádság szükségessége és jótéteményei XLIV. A Miatyánk és az Üdvözlégy Mária szépségei IV. rész. Jóváhagyott ájtatosságok és vallásos társulatok XLV. A szentolvasó XLVI. A keresztút XLVII. Litánia XLVIII. A Skapuláré-társulat XLIX. Az imaapostolság Néhány szentírási hely, amelyet a protestánsok nem vettek észre