A Korda Könyvkiadó és Nyomda könyveinek archívuma
A világnézetek nagy harcában, amely napjainkban sokkal elemibb erővel folyik, mint a múltban, a bölcselet iránti érdeklődés mind nagyobb fokra száll. A szellem küzdelme a bölcseletben új fegyvert talál s a mai világnézeti mozgalmak mind a bölcselettől kölcsönzik alapeszméik, elveik, céljaik, álmaik és argumentumaik fegyverzetét. Nem csoda tehát, ha mindjobban lép előtérbe az igény, hogy a keresztény világnézet is használja és ismerje a bölcseletnek ezt a modern, mai fegyverzetét.
Ez az igény indította szerzőt is, hogy nagy úttörő munkájába fogjon: átültetni a keresztény skolasztikus, s közelebbről a Szent Tamás-féle tomisztikus bölcseletet a magyar nyelv területére. Úttörő munkának nevezhetjük, mert bár vannak már nyelvünkön igen jeles és értékes bölcseleti könyvek, hogy csak egyet említsünk, Schütz professzor művét: A bölcselet elemei Szent Tamás alapján, mégis ezek a munkák csak kisebb összefoglalásai a bölcseletnek. Szerző nagy, alapos és mindenre kiterjedő munkát ad kezünkbe. E nagy műnek az ötödik kötete a lélektannal foglalkozik.
A természetbölcseletet két részre osztjuk: az élettelen dolgok metafizikájára és az élő lények metafizikájára. Az élő lények között nemcsak fokozati különbségeket találunk, hanem lényeges különbségeket is, így az élő lényeket három egymástól lényegesen különböző nemre osztjuk: a növényvilágra, az állatvilágra és az emberre. Ebben a kötetben az ember metafizikájáról lesz szó.
Az ember annyira kimagaslik a természet lényei közül, hogy tulajdonképpen nincs a természet lényei között, hanem fölöttük van, uralkodik rajtuk. Az embernek az a hivatása, hogy a természetet hatalmába kerítse, uralkodjék rajta, és hogy a természet néma hódolatát az ember közvetítésével mutassa be Urának és Istenének. A természet összes lényei közül csak az ember foglalkozik önmagával, csak az ember emelkedik öntudatra, csak az ember foglalkozik tudományokkal, és végül csak az ember képes Istenhez emelkedni, Őt alázatos szívvel teremtőjének és boldogságának elismerni, s végtelen szeretetét szeretettel viszonozni. Így az ember messze-messze maga mögött hagyja a természet minden lényét.
A mű rövidített tartalma:
Első rész. Az ember tenyésző élete
Második rész. Az ember érzéki élete Első szakasz. Az érzéki megismerés Első fejezet. Külső érzékek Második fejezet. Belső érzék Második szakasz. Az érzéki vágyódás Első fejezet. Az ösztön Második fejezet. Szenvedélyek Harmadik fejezet. Érzelmek
Harmadik rész. Az ember szellemi élete Első szakasz. A szellemi megismerés Első fejezet. Az értelmi megismerés Második fejezet. Az emlékezet Harmadik fejezet. A figyelem Második szakasz. A szellemi vágyódás Első fejezet. Az akarat szabadsága Második fejezet. Az akarat tevékenységei
Negyedik rész. A lélek Első szakasz. A lélek természete Második szakasz. Az ember származása Első fejezet. Mely okból lett az ember? Második fejezet. Az ember célja